Iker

A szerző egy ikerpár - Hunor és Magor - életútját követi, de ezzel párhuzamosan kibontakozik előttünk egy székelyföldi család élete is a múlt század utolsó harmadától napjainkig. A narrátor - a harmadik testvér - szintén fiú, öt évvel idősebb, aki mindvégig abban a miliőben tartózkodik, ahol eszmélt és nevelkedett. A székelyföldi falu és a kisváros világa mutatkozik meg a belső monológok révén, némi kitekintéssel a Kárpát-medence más területeire. Mivel az ikrek egyike, Magor a disszidálás útját választja, a regény lapjain elénk tárul a nagyvilág, így mi is részesülünk a "migráló" hős élményeiből. A Hunor nevű testvér helykeresése azonban mindvégig a szülőhely közelében zajlik. Bátyjuk - az alkotói én - folyamatosan vitákba keveredik az ikrekkel, az életmódjukkal, önmagával úgyszintén, miközben ő a krónikás, akinek az (is) feladata, hogy bejegyezze az emlékezetes életmozzanatokat - születést, lakhelyváltoztatást, házasságot, elhalálozást - a családi Biblia hátsó lapjaira, hiszen valamelyik előd ezért köttette újra a régi kiadású Szentírást, hogy az egyfajta emlékhelyként/ emlékeztetőként is szolgáljon. Hogy maradjon némi írásos nyom. Ha mindentől elvonatkoztatunk, akkor rájövünk arra, hogy tulajdonképpen egy sors a három, mindössze annyi történt (talán), hogy a szerző megháromszorozta önmagát.